Koch Sándor
 | Beosztás: tanszékvezető, 1940-1968 Tudományos fokozat: PhD Születési hely: Kolozsvár Munkahelyi adatok Kolozsvár, 1896. augusztus 16. - Szeged, 1983. május 25 Mineralógus, a föld- és ásványtani tudományok doktora (1952), Kossuth-díjas (1953)- a magyar mineralógia egyik legnagyobb személyisége. Az egyetem befejezése után (1920) a Magyar Nemzeti Múzeum Ásványtárába került. Az ott eltöltött 15 év tovább erősítette az addig is ismert ásványtani érdeklődését, a munkakör véglegesen meghatározta későbbi tudományos pályáját. 1935-ben kilépett az Ásványtár kötelékéből és a Nemzeti Múzeum Elnöki Hivatalának lett vezetője. 1940-ben a Szegeden alakult új egyetemen egyetemi tanári kinevezést kapott. Ez már jövőbeli elképzeléseinek megvalósulását jelentette, hiszen az oktatás, kutatás, gyűjtemény kiállítása, szervezése és megvalósítása terén érvényre juttathatta azokat. Az ásványtanioktatási-kutatási profil megteremtésével együtt létrehozta az ország határain túl is jól ismert - ma már az ő nevét viselő - ásványgyűjteményt. 1940-1968: tanszékvezető, Ásvány-Kőzettani Intézet, Szeged A képzésre vonatkozó adatok Pázmány Péter Tudományegyetem természetrajz-kémia szakán végzett 1919-ben. 1952- föld- és ásványtani tudományok doktora Oktatás és kutatás Kutatási pályázatok Publikációk 1920-tól folyamatosan jelentek meg tanulmányai a különböző folyóiratokban, amelyekben a Kárpát-medence bányahelyeinek ásványaival foglalkozott. 1935-ben jelenik meg Vendl Máriával közösen írt "A drágakövek-különös tekintettel a mesterséges drágakövekre" című könyv. Szegedi évei alatt is sorra jelentek meg tanulmányai a Kárpát-medence ásványairól. 1952-ben megírja az "Ásványtan története Magyarországon" című könyvét, majd 1966-ban megjelenik a "Magyarország ásványai" című könyv. Közben a felsőoktatás igényeit szem előtt tartva Sztrókay Kálmánnal megírta a máig is alapmunkának számító "Ásványtan" című tankönyvet. |
