Ásvány-kőzettani anyagvizsgálati módszerek
Kurzusinformációk
A tantárgy címe:
Ásvány-kőzettani anyagvizsgálati módszerek
Felelős oktató:
Dr. Bozsó Gábor
További oktatók:
-
A tantárgy típusa:
Specializációban kötelező tárgy
Leírás
Előfeltételek:
A földtudományok fizikai alapjai, Kőzettan, Geokémia
Az előadás rövid ismertetése:
A kurzus elsődleges célja azon, elsősorban műszeres analitikai technikák ismertetése, amelyek használata rutinszerűen történik a földtudományi kutatásokban, illetve a kapcsolódó gyakorlati feladatok elvégzésének területein. A félév során széleskörű és átfogó ismereteket lehet szerezni zömében a szilárdfázis analitika földtudományi alkalmazásaiban, a szakmához kapcsolódó klasszikus, és műszeres analitikai technikákban. A kurzus során számos technikát gyakorlatban is megismerhetnek a hallgatók.
Tematika
- A műszeres analitika fizikai és kémiai alapjai: Elektromágneses sugárzás, elektromágneses spektrum, az elektromágneses sugárzások fajtái, interakciói a különböző anyagtípusokkal, alapvető kémiai reakciók (sav-bázis, red-ox, komplexképzés), pH, EC fogalma
- Mintavételezési és mintaelőkészítési eljárások: Terepi mintavételezés követelményei, mintavételezés statisztikai összefüggései, felszíni és felszín alatti, szilárd és folyadékmintavételezés szabályai, gázmintavételezés lépesei, mintatartósítás szabályai, terepen mérendő paraméterek, mintaelőkészítés a laboratóriumban (törés, őrlés, porítás, feltárási folyamatok, olvasztott-, és préselt pasztillák készítése)
- Klasszikus analitikai módszerek – Titrálások: Alapvető reakciók, sav-bázis, red-ox, komplex-, valamint csapadékképzésen alapuló titrálások, végpontjelzés típusai, jellemző indikátortípusok; a kémhatás mérése – potenciometria, az összes vezetőképesség mérése – konduktometria
- Atomspektrometria: Atomemissziós és atomabszorpciós spektrometria, atom gerjesztési folyamatai, a módszerek elvi alapjai, felépítése: mintaelőkészítés, mintaadagolás, monokromálás, detektálás típusai, a módszerek előnyei, hátrányai a geo- és környezettudományokban, Minőségi és mennyiségi kiértékelés lépései, a kalibrációs egyenes fogalma, szerkesztése, használata
- Molekulaspektroszkópia: UV-VIS, infravörös, és Raman spektroszkópia, a molekulagerjesztés alapvető fajtái, jellemzői, gerjesztés lehetséges módozatai, a mérési elvek, műszerek felépítésének bemutatása: mintaelőkészítés, mintaadagolás, monokromálás, detektálás típusai, a módszerek előnyei, hátrányai a geo- és környezettudományokban, Minőségi és mennyiségi kiértékelés lépései, korlátai
- Tömegmérésen és tömegváltozáson alapuló analitikai módszerek: Tömegspektrometria, termogravimetria: A minta beporlasztásának ionizálásának feltételei, a detektálási módozatok ismertetése, a kvadropólus működési elve, a termogravimetria alkalmazási lehetőségei a földtudományokban
- Kromatográfia: Gáz-, és nagy hatékonyságú folyadékkromatográfia, a kromatográfia elvi alapjai, holtidő, retenciós idő, elméleti tányérszám fogalma, a kromatográfok felépítése, a kromatogram minőségi és mennyiségi kiértékelése
- Röntgenspektrometria: Röntgenfluoreszcens spektrometria: a mérés elméleti alapjai, - a röntgengerjesztés folyamata, a műszer elvi felépítése, a röntgencső működése, a gerjesztő nyaláb monokromálása, hullámhossz-, és energia diszperzív detektálási módszerek, a röntgenfluoreszcens spektrum minőségi és mennyiségi kiértékelés, a módszer előnyei, hátrányai, korlátai a geotudományokban, alkalmazási területek. Röntgen diffraktometria: a röntgengerjesztés módja, a röntgen-anyag kölcsönhatás a diffraktometriában, szcintillációs és félvezető detektálási módszerek, Miller-index, alkalmazási területek a geotudományokban, a minőségi és mennyiségi kiértékelés feltételei
Ajánlott irodalom:
- Burger K. (2002): Az analitikai kémia alapjai. (hatodik változatlan kiadás). Alliter Kiadói és Oktatásfejlesztő Alapítvány, Budapest.
Ajánlott oldalak:
-
Segédanyagok:
