Földtudomány MSc | Szegedi Tudományegyetem, Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék

<2017> <november>

H K Sz Cs P Sz V
--12345
6789101112
13141516171819
20212223242526
27282930---

Mai névnapok:

Olivér
image

Földtudomány MSc

A Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Karán (SZTE TTIK) a földtudományi képzésnek komoly hagyományai vannak. Bár 1922 és 1940 között Szegeden még nem volt szakterületi graduális képzés, ebben az időszakban is számos természetrajz-földrajz és természetrajz-kémia szakos középiskolai tanár szerzett itt geológus doktori oklevelet. Közülük később sokan neves egyetemi oktatók, ipari vezető geológusok lettek, mások a középszintű oktatásban „tudós tanárként” a következő nemzedékek színvonalas oktatását biztosították. 1947-től a képzés lehetősége, formája gyakran változott, az alig elkezdődött graduális oktatás 1953-ban félbeszakadt.

Megszakítás nélkül (jelenleg is) 1959-től folyik graduális földtudományi képzés az SZTE-n és jogelődjén. Ennek a képzésnek a szerkezete bizonyos mértékben eltér a szokásos 5 éves formától, sokban hasonlít az indítani kívánt három lépcsős (BSc, MSc, PhD) szerkezetre. A hasonlóság elsősorban a hármas tagolódásban mutatkozik meg, a két éves nagy létszámú alapképzést kisebb létszámú csoportban folyó, 3 éves földtudományi képzés követi. 1959-1999 között a második év befejezése után, a földrajz tanári szakos hallgatók közül néhányan, évente általában 2-5 fő, lehetőséget kaptak arra, hogy tanulmányaikat 3 éves földtudományi képzés keretében folytassák. A Földrajzi és Földtani Tanszékcsoport által folytatott sikeres, mindenkor nagy érdeklődést kiváltó geográfus-képzés 2 éves alap- és 3 éves szakirányú képzésből épül fel. Az ennek részeként, 1998-ban indult geológiai szakirányon évente 10-15 hallgató végzett. A legkiválóbbak, ezután, a Földtudományi, vagy a Környezettudományi Doktori Iskola hallgatójaként 3 éves doktori képzésben (PhD) vehetnek részt. A végzett hallgatók többsége (kb. 80%-a)-a szakmában dolgozik, vagy jelenleg az egyik doktori iskola hallgatója.

A több 10 éven át egymás mellett folyó alap (nagy létszámú évfolyamok) és a kis létszámú szakosított képzés során az oktatók előadóként és konzultáló tanárként (tutor) egyaránt jelentős tapasztalatra tettek szert. Úgy gondoljuk, hogy az így szerzett tapasztalatok jól hasznosulhatnak az új képzési rendszerben. A Földtudományi MSc valamennyi tantárgya a jelenlegi képzés fő- és speciális kollégiumaira épül, amelyeket az új képzési igényeknek megfelelően tartalmilag és didaktikailag egyaránt átdolgoztunk.

A szak kutatási előzményeit a tanszékcsoport oktatói, hallgatói által évtizedek óta végzett eredményes kutatómunka, a színvonalas publikációs tevékenység, a hazai és nemzetközi tudományos együttműködések, sikeres kutatási projektek képezik. Ezek eredményei folyamatosan beépültek/beépülnek a megfelelő tantárgyak keretében elsajátítandó ismeretanyagba. Az oktatásban résztvevők mindegyike rendelkezik tudományos fokozattal (1 fő akadémikus, 4 fő a tudomány doktora, 1 fő kandidátus, 14 fő rendelkezik PhD fokozattal). A tudományos műhelyek profilja a tanszékcsoport története során többször megújult. Az oktatók és a hallgatók közös kutatási témái a doktori iskolák programjához kapcsolódnak. A Földrajzi és Földtani Tanszékcsoport doktori képzés szerkezeti megújulása (2001) előtt és után is két, a földtudományi és a környezetföldtani, program akkreditálásában játszott kezdeményező szerepet.

 

Az egyetemi képzésből földtudományi mesterdiplomával kilépők felkészültsége lehetővé teszi az elhelyezkedést tudományos kutató intézetekben, önkormányzatoknál, nemzeti szakszolgálatoknál és szakhatóságoknál, ipari intézményeknél, kutató vállalatoknál, valamint kis- és középvállalkozásoknál. A felsőfokú földtudományi mesterdiplomás terepi és laboratóriumi kutatások koordinátoraként, adatfeldolgozó és értelmező szakemberként elégíti ki a hosszú távú társadalmi igényeket. Korszerű természettudományos szemléletmódja, a földtudományok elméletének és gyakorlatának kiegyensúlyozott ismerete képessé teszi arra, hogy a tudományos életben, a különböző intézményekben, valamint az ipari erőforrás kutatásban önálló szervező és irányító feladatokat lásson el hivatásának tekintve a Föld minél alaposabb megismerését és védelmét.

A mesterképzés alapvető célja, hogy a képzésben résztvevők szilárd elméleti alapokkal, korszerű gyakorlati felkészültséggel rendelkezve jelenjenek meg oklevelükkel a munkaerő-piacon. A földtudományi kutatói mesterszintű oklevelet szerzett hallgatók alkalmasak önálló kutatói feladatok tervezésére és irányítására, valamint az ipar, a mezőgazdaság és a társadalom földtudományi problémáinak elméleti és gyakorlati, önálló alkotó módon való megoldására. Képesek a geológiai, bányászati, vízügyi, környezetvédelmi hatósági feladatok vezetői szintű elvégzésére, képesek környezeti hatástanulmányok készítésére. Jól felkészült, együttműködni képes munkatársai lehetnek akadémiai és ipari kutatóintézetek munkacsoportjainak.

A földtudomány mesterszakot végzett szakemberek magas színvonalú, megbízható komplex földtudományi és a rokon szakterületeken megfelelő tudással, legalább egy idegen nyelven komoly szakmai nyelvismerettel rendelkezve alkalmasak problémák felismerésére, elméleti és gyakorlati feladatok önálló megoldására.

A mesterképzésben részt vett okleveles földtudományi kutatók képesek a litoszféra, hidroszféra, pedoszféra, atmoszféra folyamatait jellemző adatok felvételére, azok minőségi és mennyiségi elemzésére és az eredményekből következtetések levonására. Az okleveles földtudományi kutatók biztosítják a szakember-utánpótlást a magas szintű földtudományi ismereteket igénylő kutatás, műszaki fejlesztés területén, és ők jelentik az adott területen a felsőoktatás számára a PhD hallgatói, majd az oktatói utánpótlást. A korábban előzményként bemutatott szakokon, illetve szakirányon végzett hallgatók sokéves elhelyezkedési statisztikái alapján megállapítható, hogy a földtudományi mesteroklevéllel rendelkező kutatókra társadalmi igény van az alábbi területeken:

 

  1. bányászati, földtani szakigazgatás
  2. vízgazdálkodás, vízbázis védelem, vízügyi szakigazgatás
  3. fenntartható alternatív energiahasználat (geotermia, szélenergia, napenergia)
  4. környezetvédelmi, környezetipari szakigazgatás
  5. hulladékgazdálkodás
  6. környezetvédelmi, környezetipari vállalkozások
  7. talajtani, talajvédelmi szakigazgatás
  8. önkormányzatok, területi/regionális fejlesztési központok
  9. energiaszektor (fosszilis, alternatív energiák)
  10. mezőgazdasági/földhivatali/építésügyi nyilvántartások
  11. természetvédelem, nemzeti parkok (földtani természetvédelem)
  12. múzeumok, régészet

 

Tanterv >>

Kurzusok >>

Csatolmány:

image Diplomamunka-formai-kovetelmenyei_2017.pdf (102.2 KB)
image Zarovizsga-tetelsor_foldtudomany_MSc.pdf (192.2 KB)


Bejelentkezés
Felhasználónév:
Jelszó:
E-mail:
FeliratkozomLeiratkozom

Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani Tanszék
Természettudományi és Informatikai Kar
Szegedi Tudományegyetem

H-6722, Szeged Egyetem u. 2.
Tel.: +36 62 544 058
Fax: 36 62 426 479

e-mail