A szakirányú képzés illeszkedése a vízgazdálkodási aktuális problémáihoz

A modern hidrogeológiai egyik legfontosabb és legaktuálisabb feladata a hazai vízkészlet-gazdálkodás megújítása. Az Európai Unió Víz Keretirányelve (VKI) a korábbi hazai gyakorlattól eltérő alapokra helyezte a mennyiségi és minőségi vízkészlet-gazdálkodást, ami számos új, illetve a korábbitól eltérő szakmai problémát indukált. A VKI értelmében szükséges volt kijelölni és lehatárolni olyan hévíztesteket, melyek a továbbiakban önálló egységként vizsgálandók, és melyek jó állapotát el kell érni és távlatilag  fenn is kell tartani.

A VKI bevezetésével új vízkészlet-gazdálkodási feladatok is megjelentek, mint pl. a korábbi nemzeti határokon átnyúló hidrosztratigráfiai egységek, hidrodinamikai rendszerek vizsgálata, mely egyre fontosabb kérdéssé válik. Ugyancsak újszerű probléma a különböző geotermikus vízkészlet-használatok vizsgálata. Mivel a magyarországi földhő- és geotermikus energiahasznosítás mértéke elmarad mind a lehetőségektől, mind az Európai Unió által a megkívánt mértéktől, ezért az elmúlt időszakban egyre több szakmai befektető érdeklődik a magyarországi földhő-hasznosítás lehetősége iránt. A korábbi lokális, egyedi jellegű termálvíz-használatokkal szemben egyre több új vízigény jelentkezik az alacsony, közepes és magas entalpiájú vízadó rendszerek hőenergiájának hasznosítására, melyek nemcsak gyakorlati technikai, hanem új hatósági és elvi szakmai kérdéseket vetnek fel a hévíz(készlet)-gazdálkodás terén. Ilyenek például a termálfürdőink hidrogeológiai és geotermikus védőidomának kijelölési problémái, a hőhasznosító rendszerek (hőszivattyús rendszerek, fűtési és mezőgazdasági célú melegvíz-használatok, esetleges jövőben megvalósuló geotermikus erőművek) hévízkészlet-gazdálkodással kapcsolatos tervezési és engedélyezési kérdései. Az új feladatokkal kapcsolatos szakmai ismereteket az elsősorban földtani és vízföldtani ismeretekkel rendelkező szakembereknek meg kell szerezniük.

Az e célra kiképzett szakemberek hiánya az egyik legjelentősebb probléma, melynek megszüntetését segítheti elő a tervezett szakirányú továbbképzés elindítása.

A Szegedi Tudományegyetemen önálló vízföldtani szakmai képzés nincs, de a Természettudományi és Informatikai Karon a hidrogeológiai és vízgazdálkodási ismeretek megszerzése, mind a geográfus, mind a környezetkutató szakokon az alapképzés része. A Szegedi Tudományegyetem a Dél-Alföldi Régió földtani és vízföldtani ismereteinek rendszerezésében és kutatásában élenjáró intézmény, mely terület kiemelt fontosságú mind a határon átnyúló hévíztestek (pl. dél-alföldi termálvíztestek, magyar-szerb határmenti vízadó rendszerek) mind a hazai porózus közegre alapuló hőhasznosítások szempontjából.

A Miskolci Egyetem Hidrogeológiai-Mérnökgeológiai Tanszékének, korábban a Földtan-teleptani Tanszékének irányításával 1978 óta folyik a vízkészlet-gazdálkodással kapcsolatos képzés előbb a Hidrogeológiai ágazaton, később a hidrogeológiai-mérnökgeológiai ágazaton, majd a Műszaki Földtudományi szak Hidrogeológus-Mérnökgeológus Szakirányán. A képzést Juhász József professzor úr indította el, majd később Jambrik Rozália professzorasszony vezetésével fejlődött tovább. A hidrogeológus mesterszak létesítésének akkreditációja már lezárult, jelenleg folyik a magyar és angol nyelven folyó hidrogeológus szak indítása.

A két egyetem oktatói-kutatói háttere, tevékenységi körei olyan mértékben egészítik ki egymást, hogy a tervezett hévízkészlet-gazdálkodási szakirányú továbbképzést a két intézmény által közösen érdemes megvalósítani.

A szakirányú képzés alapítója a Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kara, de a képzést megközelítően fele-fele arányban a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Kara, illetve a Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Kara oktatóinak bevonásával indokolt és célszerű megvalósítani, ahol a képzés szellemi és infrastrukturális feltételei adottak. A képzésbe a Miskolci Egyetemen a Hidrogeológiai-Mérnökgeológiai, a Geofizikai Tanszékek, a Földtani és Ásványtani, valamint Kőolaj és Földgáz Intézetek oktatóit, a Szegedi Tudományegyetemen pedig az Ásványtani, Geokémiai és Kőzettani, a Földtani és Őslénytani, Továbbá a Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszékek oktatóit, valamint magasan képzett, egy-egy szakterület legnagyobb tapasztalattal rendelkező ipari szakembereit kívánjuk bevonni.

I. Képzési és kimeneti követelmények

1. Szakirányú Továbbképzési Szak megnevezése: Hévízkészlet-gazdálkodási Szakirányú Továbbképzési Szak

2. A szakképzettség oklevélben szereplő megnevezése: Hévízkészlet-gazdálkodó

3. A szakirányú továbbképzés képzési területe: Műszaki

4. A felvétel feltételei: A hévízkészlet-gazdálkodás szakirányú továbbképzésre való jelentkezés feltétele műszaki főiskolai, egyetemi, illetve a műszaki földtudományi, földtudományi, környezetmérnöki, környezetvédelmi, környezettan, építőmérnök, környezetgazdálkodási agrármérnök, mezőgazdasági mérnöki, természetvédelmi mérnök, vegyészmérnök és erdőmérnöki alapszakokon (BSc), környezettudományi, geográfus és geofizikus természetvédelmi mérnök, környezetmérnöki mesterszakon (MSc) szerzett oklevél. A vegyészmérnök, anyagmérnök, mérnök informatikus, gazdasági és vidékfejlesztési agrármérnök, földrajz alapszakot végzettek esetében felvételhez további kreditek megszerzése előfeltételként előírható. A továbbképzésben felvételi vizsga nincs.

5. A képzési idő: A képzés, levelező rendszerben történik. Az oktatási idő 4 félév, ez az első három félévben 90, az utolsó félévben 60 tantermi óra, a teljes képzési időben 330 tantermi óra keretében történik.
A Hévízkészlet-gazdálkodási szakirányú továbbképzési szakon folyó képzés költségtérítéses képzés. A félévenkénti képzési költség fedezi a teljes képzés, a tantermi órák, az oktatási segédanyagok, a kollokviumok, a diplomamunka-védés és záróvizsga költségeit, de nem tartalmazza a hallgató utazási, szállás, megélhetési és egyéb költségeit. A költségtérítés összege független a felvett tárgyak számától.

6. A szakképzettség megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 120 kredit.

7. A képzés során elsajátítandó kompetenciák, tudáselemek, megszerezhető ismeretek, személyes adottságok, készségek, a szakképzettség alkalmazása konkrét környezetben, tevékenységrendszerben:

7.1. A képzés során elsajátítandó kompetenciák, tudáselemek, megszerezhető ismeretek:
 

1. a Föld felszín alatti szféráiban lejátszódó vízföldtani folyamatok megértése, valamint ezen folyamatok komplex rendszerben való kezelése, képesség a földi anyagi minőségek és jelenségek tulajdonságainak felismerésére, azonosítására, valamint ezek műszaki földtudományi módszerekkel való jellemzésére
2. képesség a terepi és laboratóriumi észlelések elmélettel való összehangolására a megfigyelés, felismerés, szintézis és modellezés munkafolyamat sorozaton keresztül
3. A földtudományokra jellemző elméletek, paradigmák, elképzelések és elvek ismerete és alkalmazása tervezői, szakértői és vezetői szinten, a földi erőforrások fenntartható kitermelésével kapcsolatos tudatosság
4. A termálvizekkel való gazdálkodás, a mennyiségi és minőségi felszín alatti vízvédelem szakszerű és magas szintű megoldásához szükséges a földtudományi, műszaki, gazdasági és jogi ismeretek ismerete és alkalmazása

A Hévízkészlet-gazdálkodás szakirányú továbbképzésen végzett szakemberek a korábban megszerzett szakképesítésük és a szakirányú továbbképzésben megszerzett speciális, felsőfokú szakismeretek birtokában
 

1. átlátják a termálvíz-készletekkel való gazdálkodás korszerű rendszerét,
2. képesek a korszerű hévízkészlet-gazdálkodás ismereteinek naprakész áttekintésére és alaposan ismerik Magyarország és a szomszédos országok határon átnyúló termálvíz-testeit,
3. rendelkeznek a hévízkészletek feltárásához, kitermeléséhez, hasznosításához, mennyiségi és minőségi védelméhez, környezetterhelésének meghatározásához szükséges felkészültséggel.
4. képesek vízkészlet-gazdálkodási, hévíztermelési és hasznosítási tervek elkészítésére, a projektek kivitelezésének és üzemeltetésének irányítására,
5. alkalmasak a hidrodinamikai, anyag és hőtranszport-folyamatok számításokkal való követésére, ezáltal a víztestekben lejátszódó fizikai-kémiai rendszerekben lejátszódó speciális folyamatok értelmezésére,
6. alkalmasak bármely vízkészlet-gazdálkodással kapcsolatos részfeladat kidolgozására, valamint a komplex feladatok áttekintésére és megértésére, az azon dolgozó különböző végzettségű szakemberek munkájának irányítására, más kapcsolódó szakterületeken dolgozók munkájának az értelmezésére és saját munkájukba való integrálására.
7. kompetensek lesznek önálló vízkészlet-gazdálkodási tervezői, szakértői tevékenység folytatásában, továbbá egyes geotermikus tervezői és szakértői részfeladatok elvégzésében elsősorban az alacsony és közepes entalpiájú rendszerek tekintetében, továbbá tervezési munkák irányításában és projekt menedzseri feladatok ellátásában.

7.2. Személyes adottságok, készségek:

1. Elemző és szintetizáló és önálló problémamegoldó készség (kreativitás)
2. Döntéshozás vezetői szinten
3. Kritikus és önkritikus látásmód
4. Készség a megszerzett ismeretek gyakorlatban való irányító jellegű alkalmazására
5. Minőség iránti elkötelezettség
6. Magas szintű információkezelési készség
7. Készség átfogó, interdiszciplináris kutató-fejlesztői csoportban való munkára
8. A kutatások erkölcsi vonatkozásainak (a tudomány társadalom iránti elkötelezettségének ill. a szakmai etikának) felismerése; a kutatás szellemi szabadságának tisztelete; a szakmai viselkedési szabályok elfogadása

7.3. A szakképzettség alkalmazása konkrét környezetben: A Hévízkészlet-gazdálkodás Szakirányú Továbbképzési szakon szerzett végzettség képessé tesz:

1. a hévíz-gazdálkodással foglalkozó műszaki ügyintézői és vezetői feladatok ellátására (Környezetvédelmi és Vízügyi Igazgatóságok)
2. hévízgazdálkodással foglalkozó hatósági ügyintézői és vezetői feladatok ellátására a környezetvédelem, földtan és a bányászat területén (Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőségek, Központi Földtani és Bányászati Hivatal, Bányakapitányságok)
3. beosztott vagy vezetői feladatok ellátására a termálvizek lokális vagy regionális kutatásával, feltérképezésével és a kitermelhető víz- és hőkészleteket értékelésével foglalkozó állami kutatóintézeteknél (MÁFI, MÁELGI) és az említett feladattal foglakozó földtani, vízföldtani és környezetvédelmi konzultáns társaságoknál
4. hévízgazdálkodó feladatok ellátására vízművállalatok és felszín alatti vizeket termelő létesítmények üzemeltető társaságoknál
5. terepi hévízgazdálkodó feladatok ellátására a termálvízkutatás során, illetve a termálkutak szakszerű létesítésének tervezési engedélyezési és létesítési munkálatai során
6. hévízgazdálkodói feladatok ellátására fürdő, energetikai célú hévízkutakat üzemeltető társaságok, illetve hévízkutakat hasznosító önkormányzatok esetén

8. A szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök és a főbb ismeretkörökhöz rendelt kredit értékek

• Alapismeretek: (35 kredit)
• Szakmai törzsanyag és speciális szakismeretek: (75 kredit)

9. Diplomaterv kredit értéke: 10 kredit
A diplomaterv külön eljárás nélkül legkésőbb 3 éven belül nyújtható be. A diplomaterv a szakirányú képzettségnek megfelelő, írásban elkészített, alkotó jellegű szakmai feladat. Ezt a feladatot a hallgatónak tanulmányaira támaszkodva, a mértékadó hazai és nemzetközi szakirodalom felhasználásával, témavezető oktató és konzulens irányításával kell megoldania. Ezzel bizonyítja a hallgató, hogy a szakirányú képzés anyagát elsajátította, képes annak gyakorlati alkalmazására és önálló mérnöki munkavégzésre. A sikeresen megvédett diplomaterv 10 kredit értékű.

 A teljes képzés a diplomamunka védésével és záróvizsgával fejeződik be.

10. Záróvizsga:
A záróvizsgára bocsátás feltételei:

•    Tanterv szerinti vizsgák, megszerzése (110 kredit);
•    A bíráló által elfogadott, védésre bocsátható diplomaterv (10 kredit)

A záróvizsga eredményét a diplomamunkára adott érdemjegy és a vizsgajegyek átlagértékének számtani középértéke adja.

A záróvizsga tantárgyai:

1. Geotermikus rendszerek
2. Hévíztermelés

 A végbizonyítvány minősítése:

M=[D+(A1+A2)/2]/2

ahol:

M = a végbizonyítvány minősítése
D = a diplomamunka érdemjegye a záróvizsga bizottság szerint
A1 és A2 = a két záróvizsga tantárgy érdemjegye

A kitüntetéses végbizonyítvány feltételei:

• valamennyi félév tanulmányi átlagának (kreditindex) legalább 4,51-nek kell lenni,
• nem lehet négyesnél rosszabb kollokvium és gyakorlati jegy,
• a diplomamunka jeles minősítése,
• a záróvizsgán mindkét tantárgyból jeles érdemjegy.

11. A szakirányú képzés személyi háttere:
A képzést a Miskolci Egyetem Műszaki Földtudományi Karának és a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Karának magas szintű szakmai felkészültséggel, általában tudományos fokozattal rendelkező oktatói és alkalmanként meghívott előadóként nagy tapasztalatú ipari szakemberek végzik.

A képzésért felelős karok:
Szegedi Tudományegyetem, Természettudományi és Informatikai Kar
Miskolci Egyetem, Műszaki Földtudományi Kar

Szakvezető:
Dr. M. Tóth Tivadar, CSc, SZTE
tszvh. egyetemi docens

Társ-szakvezető:
Dr. Kovács Balázs, PhD, ME
egyetemi docens

Jelentekés a szakra